A turizmusnak több idénymunkásra van szüksége harmadik országokból. Susanne Kraus-Winkler államtitkár „teljesen új megoldást” sürget a munkaerőpiacon.

A turisztikai ágazat megtanulta, hogyan kell kezelni a válságokat – állítja Susanne Kraus-Winkler (ÖVP) államtitkár. Reméli, hogy a bankok szükség esetén elhalasztják a törlesztéseket a vállalkozásoknak, de nem számít fizetésképtelenségi hullámra. Az uralkodó munkaerőhiány enyhítésére az államtitkár a STANDARD-interjúban „teljesen új megoldást sürget az idényjellegű foglalkoztatás kérdésében – rugalmasabbat, praktikusabbat”. Ausztria középtávon nem fogja tudni elkerülni, hogy több harmadik országbeli állampolgárt alkalmazzon.

STANDARD: Franciaországban a Mont Blanc közelében lévő síterep nemrég ismét bezárt a hóhiány miatt. Elszigetelt jelenségről van szó, vagy fel kell készülnünk az alpesi síközpontok további bezárására?

Kraus-Winkler: Az éghajlatváltozás miatt lesznek változások. Ausztriában megvan az az előnyünk, hogy az Alpok egy olyan területén vagyunk, ahol csak Tirolban 320 gleccser található, és nagyon jól fejlett sí- és hóágyúzási infrastruktúrával rendelkezünk, amely az egyik legjobb a világon. Nem feltételezzük, hogy a síközpontoknak be kell zárniuk.

STANDARD: A foglalási helyzet karácsonykor és szilveszterkor jó vagy nagyon jó volt, úgy tűnik, hogy ezen a télen elérhető közelségbe kerül egy új rekordszámú vendégéjszaka. A koronavírus járványt végre megemésztették?

Kraus-Winkler: A korona járványt önmagában igen. Megtanultuk kezelni, mint egy megfázást vagy enyhe influenzát. Amit még nem emésztettünk meg, az az, hogy a koronát követően azonnal több olyan válsággal szembesültünk, amelyek a legkülönfélébb kihívások elé állítottak minket.

STANDARD: Kevés iparágnak van akkora tapasztalata a válságokkal kapcsolatban, mint a turizmusnak. Alig volt olyan év, hogy ne lett volna madárinfluenza, vulkánkitörés vagy bizonytalanságot okozó háború.

Kraus-Winkler: A turizmus rugalmas, megtanulta kezelni a válságokat. És az a nagyszerű, hogy egy válsághelyzet után mindig gyorsan helyreáll a helyzet. Talán azért is, mert az utazás annyira a DNS-ünk része, hogy nem akarjuk nélkülözni.

STANDARD: De a koronavírus hatott a cégek jövedelmezőségére is?

Kraus-Winkler: Ezt még fel kell dolgozni. Még mindig azért küzdünk, hogy az ágazat elérje a járvány előtti forgalmi szintet. A korona nélkül valójában teljesen más, sokkal jobb számokat látnánk.

STANDARD: A fizetésképtelenségi számok Ausztriában az utóbbi időben meredeken emelkedtek, de a turizmusban alig. Miért van ez így?

Kraus-Winkler: Különbséget kell tenni a vendéglátóipar és a szállodaipar között. A vendéglátóiparban hagyományosan több a fizetésképtelenség. Ezek gyakran bérbe adott vállalkozások, amelyeknek pénzforgalmi problémáik vannak, és be kell zárniuk. A legtöbb esetben röviddel ezután új bérlő nyitja meg újra a boltot.

STANDARD: És a szállodaiparban?

Kraus-Winkler: Itt elsősorban tulajdonos által vezetett vállalkozásokkal van dolgunk, ahol az ingatlan a mérlegben szerepel. Az alacsony saját tőke ellenére ott más a konstelláció. A különböző Covid áthidaló támogatások, amelyeket nyújtottak, sok vállalatot átsegítettek a válságon. Az üzlet aztán gyorsan újra fellendült.

STANDARD: A korona idején beáramló pénz azt jelentette, hogy olyan vállalkozások is életben maradtak, amelyeknek normális körülmények között be kellett volna zárniuk?

Kraus-Winkler: Ez az elmélet továbbra is fennáll. De ha egy ilyen vállalkozás most is létezik a piacon, akkor nem lehetett olyan rossz a helyzet korábban, ebben biztos vagyok.

STANDARD: Nem számít újabb csődhullámra a szállodaiparban?

Kraus-Winkler: Én kizárnék egy hullámot. Ha lesznek fizetésképtelenségek, akkor azok olyan vállalkozások lesznek, amelyek változó kamatozásúak, és a magas kamatok miatt pénzforgalmi problémákkal küzdenek. Ha a kamatlábak jövőre 50 bázisponttal csökkennek, ahogy egyesek várják, az jelzés lenne a bankok számára, hogy azt mondják, oké, függesszük fel a törlesztést két évre, hogy az érintett vállalkozásoknak legyen némi lélegzetvételnyi ideje. A vállalatok számára azonban a nagy problémát a személyi költségek jelentik, amelyek egyes esetekben már most is 40 százalékot vagy annál is többet tesznek ki.

STANDARD: Az energiaköltségek is még mindig magasak, bár nem olyan magasak, mint egy évvel ezelőtt. Ezt hivatott tompítani az energiaköltség-támogatás. Hány vállalkozás igényelte eddig?

Kraus-Winkler: Összesen 24 000, ami a legfrissebb adat az összes ágazatra vonatkozóan, beleértve természetesen a szállodai és vendéglátóipari vállalkozásokat is.

STANDARD: A vállalkozások akkor jogosultak, ha bizonyítani tudják, hogy a kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyereségük legalább 40 százalékkal alacsonyabb, mint 2021-ben.

Kraus-Winkler: Rossz referenciaév, mert különösen sok volt a zárva tartás napja.

STANDARD: Szándékosan szűkíteni akarták a kedvezményezettek körét?

Kraus-Winkler: Nem ez volt a szándék. De nem vagyunk egyedül a kormányban, engedményeket kell tenni ahhoz, hogy előrelépést érjünk el.

STANDARD: Már benne vagyunk a téli szezonban, de néhány vállalat még mindig aktívan keres munkaerőt – és nem talál. Mi a baj?

Kraus-Winkler: Mindenki, aki a téli szezonban dolgozni akar, már döntött egy cég mellett, amelyik a legérdekesebbnek tűnik számára. A kevésbé népszerű cégeknek gondjaik vannak. A cégeknek tanulniuk kell, korábban kell elkezdeniük keresni, és esetleg másképp kell keresniük.

STANDARD: Már most is vannak itt-ott szolgáltatáskorlátozások a munkaerőhiány miatt. Nem éppen jó hírnév egy olyan turisztikai országnak, mint Ausztria?

Kraus-Winkler: Középtávon nem fogjuk tudni megkerülni a harmadik országbeli állampolgárokat, különösen azért, mert nemcsak Ausztriában, hanem az egész EU-ban keresnek munkaerőt.

STANDARD: Ez elsősorban a Nyugat-Balkánra vonatkozik?

Kraus-Winkler: Jelenleg a turizmusban dolgozó harmadik országbeli állampolgárok többsége Bosznia-Hercegovinából és Szerbiából érkezik. Az olyan országok, mint a Fülöp-szigetek, nemzetközi szinten közvetítenek szakképzett munkavállalókat, és kifejezetten az egész világ számára képeznek turisztikai dolgozókat. Itt jövünk mi a képbe.

STANDARD: Ha megtehetnék, amit akarnak …

Kraus-Winkler: … megpróbálnék egy teljesen új megoldást találni a szezonális foglalkoztatás kérdésére, rugalmasabbat, praktikusabbat.

STANDARD: Mi akadályozza önt ebben?

Kraus-Winkler: Sokan beszélnek a munkaerőhelyzetről. Mint Ausztriában oly gyakran, az emberek attól tartanak, hogy a jelenleginél rosszabb megoldás születik, ami végső soron lehetetlenné teszi a nagyobb reformokat. Ez sajnálatos. Hiszen a munkaerőhiány a turizmusban egyben a jólét csökkenését is jelenti. Ha kevesebb a forgalom, az adóbevételek is csökkennek – ez egy ördögi kör.

STANDARD: Ha lenne egy kívánsága 2024-re, mi lenne az?

Kraus-Winkler: Hogy a gazdasági helyzet stabilizálódjon, az infláció és így a kamatlábak is gyorsabban csökkenjenek, a kereslet erős maradjon, és hogy a munkaerőpiac számára olyan modern megoldásokat találjunk harmadik országokból, amelyek gyorsan és hatékonyan működnek.